Kategória: It biztonság

A 3-2-1 backup szabály 2026-ban is érvényes alapelv, de eredeti formájában már nem elegendő: a hibrid cloud és on-premises környezetek, a zsarolóvírus-fenyegetés és a kiberbiztosítói elvárások olyan kiegészítéseket tesznek szükségessé, amelyeket a szabály eredeti megfogalmazása – három példány, két különböző adathordozón, egy külső helyszínen – nem tartalmaz. A modern IT-környezetben a 3-2-1 szabály kiindulópontként működik,…

A Microsoft 365 beépített adatvédelme nem egyenlő a valódi biztonsági mentéssel: a platform rendelkezésre állását a Microsoft garantálja, de az adatok visszaállíthatóságáért a szervezet felelős. Ez a különbség 2026-ban még mindig az egyik leggyakoribb félreértés a vállalati felhasználók körében, és az ebből fakadó adatvesztési incidensek következménye – törölt postaládák, véglegesen eltávolított SharePoint-tartalom, kompromittált OneDrive-mappák –…

Az immutable backup 2026-ra nem csupán technológiai preferencia, hanem kiberbiztosítási feltétel: egyre több biztosító kötvényfeltételként írja elő a módosíthatatlan mentési példány meglétét, és az ezt nem teljesítő szervezetek vagy magasabb önrészre, vagy fedezet nélkül maradnak. A hagyományos mentési megoldások évtizedekig elegendőnek bizonyultak hardvermeghibásodás és véletlenszerű adatvesztés ellen, de zsarolóvírus-környezetben strukturálisan alkalmatlanok: a hálózaton elérhető, felülírható…

A zsarolóvírus 2026-ban nem csupán egyedi fenyegetés, hanem az informatikai biztonság legsúlyosabb, legdrágábban orvosolható kockázata: egyetlen sikeres támadás képes visszafordíthatatlan adatvesztéssel, hónapokra visszavető üzemeléssel és iparági presztízsveszteséggel járni. A mentési rendszer elméletileg az egyetlen védelmi vonal, amely ransomware után is visszaállítható állapotot garantálhat – a valóság azonban azt mutatja, hogy a vállalkozások többségénél ez a…

Azt, hogy mennyi adatvesztést bír el egy cég, szinte soha nem kérdezik meg előre, csak az incidens után derül ki, hogy mi volt az elvárás és mi lett a valóság. Ez a kérdés nem technikai, hanem üzleti: mennyibe kerül az adatvesztés egy óra, egy nap, egy hét alatt, és mikor válik ez visszafordíthatatlanná? A válasz…

Zsarolóvírus-támadás után a nem tesztelt mentés olyan, mint egy ismeretlen tartalmú tűzoltó készülék: lehet, hogy működik, de a tűz közepén nem ez a legjobb pillanat kideríteni, hogy nem. A zsarolóvírus által titkosított rendszer visszaállítása kizárólag akkor lehetséges megbízható módon, ha a mentés visszaállíthatósága előzetesen igazolt, a mentési példány fizikailag vagy logikailag elkülönített, és a visszaállítási…

A biztonsági mentés valójában akkor derül ki, hogy nem működött, amikor visszaállításra lenne szükség, és az nem sikerül. Ez a helyzet nem ritka: a mentési folyamat látszólag fut, a naplók zöldek, a tárhelyen adatok vannak, mégis a visszaállítási kísérlet meghiúsul. A mentés és a visszaállítható mentés két különböző dolog, és a kettő közötti különbséget a…

Ha leég a szerver és nincs biztonsági mentés, a vállalkozás adatai véglegesen és visszaállíthatatlanul elvesznek. Ez nem elméleti kockázat: szerver-meghibásodás, tűzkár, áramütés vagy zsarolóvírus-támadás után mentés nélkül az adat nem hozható vissza semmilyen eszközzel. A veszteség nemcsak fájlokat jelent, hanem adatbázisokat, e-mail-archívumokat, számlázási rendszereket, ügyfélnyilvántartásokat és az összes üzleti folyamatot, amely ezekre épül. Magyar KKV-k…

A felügyelt biztonsági mentés és az ad-hoc mentés közötti különbség nem technikai, hanem szervezeti és felelősségi kérdés: az ad-hoc mentésnél senki nem garantálja, hogy a folyamat ténylegesen fut, visszaállítható eredményt produkál, és lefedi az összes kritikus adatkört. A leggyakoribb mentési probléma a kkv-szektorban nem az, hogy nincs mentési szoftver, hanem az, hogy a naplókat senki…

Zsarolóvírus-támadás után egy vállalati rendszer helyreállítási ideje nem elsősorban a támadás súlyosságától, hanem a megelőző felkészültség minőségétől függ: a megfelelően kialakított, rendszeresen tesztelt mentési stratégiával rendelkező szervezetek órákon belül visszaállnak, a felkészületlenek napokat vagy heteket veszítenek. A visszaállítási idő két tényező függvénye: az RTO (Recovery Time Objective), azaz az előre meghatározott maximálisan elfogadható leállási idő,…