Szerző: Profi IT Üzemeltetés

Ransomware ellen a mentés úgy véd, hogy egy sikeres titkosító támadás után a cég nem a váltságdíj fizetésére kényszerül, hanem egy tiszta, a támadás előtti állapotot tükröző másolatból állítja helyre a rendszert. A védelem hatékonysága azonban nem a mentés puszta létén, hanem azon múlik, hogy a mentési másolat elérhető-e a támadó számára is: ha a…

A nem tesztelt biztonsági mentés azért illúzió, mert a mentési fájl puszta létezése semmit nem árul el arról, hogy abból valóban visszaállítható-e az adat, amikor arra ténylegesen szükség van. A mentési szoftver zöld pipája vagy a sikeres futásról szóló napló csak azt igazolja, hogy egy folyamat lefutott, nem azt, hogy az eredmény használható. 2026-ban egyre…

A 3-2-1 mentési szabály azt írja elő, hogy egy adatról legalább három másolatot kell tárolni, két különböző típusú adathordozón, ezek közül pedig legalább egyet a telephelytől fizikailag távol. Ez a szabály elméletben egyszerű, gyakorlati bevezetése és folyamatos fenntartása viszont olyan technikai és szervezési feladat, amelyet egy kisvállalkozás belső erőforrásból ritkán tud hosszú távon, hiba nélkül…

A biztonsági mentésért a legtöbb kis- és középvállalkozásnál hivatalosan senki nem felel egyértelműen, gyakorlatban pedig az adott informatikai eszközhöz vagy szerverhez legközelebb álló munkatárs, gyakran a rendszergazda vagy a külső IT-üzemeltető partner végzi el a feladatot. A felelősség tisztázatlansága akkor derül ki, amikor egy adatvesztés után senki nem tudja megmondani, mikor készült utoljára ellenőrzött mentés.…

A kiberkockázat rendszergazda nélkül azért nő ugrásszerűen, mert a leggyakoribb betörési pontok – javítatlan operációs rendszer, nyitva hagyott távoli hozzáférés, MFA nélküli adminisztrátori fiók – pontosan azok a hibák, amelyeket a folyamatos felügyelet szüntetne meg. Amíg valaki nem nézi rendszeresen a naplókat és nem telepíti a frissítéseket, a rendszer sebezhetősége észrevétlenül halmozódik, egészen addig, amíg…

A Zero Trust bevezetést a rendszergazdának mindig a jogosultságok felmérésével kell kezdenie, nem az eszközök lecserélésével. A modell alapelve, hogy egyetlen felhasználó vagy eszköz sem megbízható automatikusan, még akkor sem, ha már bejelentkezett a belső hálózatra – minden hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell. Egy 10-30 fős vállalkozásnál a teljes bevezetés jellemzően 3-6 hónap alatt megvalósítható, ha…

A biztonságosabb megoldás nem eleve a belsős vagy a külsős rendszergazda, hanem az, amelyik dokumentált folyamatokkal, kellő kapacitással és egyértelmű felelősségi renddel működik. A belsős rendszergazda ismeri a cég minden zugát, de egyetlen ember kiesése – betegség, szabadság, kilépés – pillanatok alatt biztonsági réssé válhat. A külsős, kiszervezett IT-üzemeltetés csapatban dolgozik és folyamatos felügyeletet nyújt,…

A NIS2 irányelvet Magyarországon a 2024. évi LXIX. törvény ülteti át, és 2026-ban ez a jogszabály a rendszergazdák és IT-üzemeltető cégek napi munkáját is közvetlenül meghatározza. A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek 2026. június 30-ig kell elvégezniük az első kiberbiztonsági auditot, ezután pedig kétévente meg kell ismételniük azt. A rendszergazda felelőssége itt nem korlátozódik a…

Az adatszivárgás azt jelenti, hogy jogosulatlan fél fér hozzá adatokhoz, az adatvesztés pedig azt, hogy az adatok véglegesen vagy átmenetileg elérhetetlenné válnak – a két kockázat gyökeresen más védelmi stratégiát igényel, mégis sok cég ugyanazzal az eszközkészlettel próbálja kezelni mindkettőt. Sok kisvállalkozás úgy gondolja, hogy ha van biztonsági mentése, akkor mindkét kockázattól védve van, pedig…

A mentéseid csak akkor érnek valamit, ha egy tényleges visszaállítási teszt igazolja, hogy a fájlok épek és megnyithatók – önmagában az, hogy a mentési szoftver sikeres lefutást jelez, semmit nem garantál. Sok kisvállalkozás abban a téves biztonságban él, hogy ha a mentési folyamat hibaüzenet nélkül fut le éjszakánként, akkor a visszaállítás is problémamentes lesz, pedig…